Aktivity

Sikeresen zárult a Rakonca Egyesület Palócföld prózai népköltészetének dokumentálására irányuló tevékenysége

Detaily: Uverejnené 18. január 2016

A 2015-ös év folyamán a Rakonca Egyesület és az ARS FORUM polgári társulás, folytatva az előző évek során megkezdett közös munkáját, prózai népköltészet dokumentálására irányuló néprajzi kutatómunkát valósított meg.
A két szervezet közös célkitűzéseinek ezen szakasza a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél elnyert pályázati támogatásnak köszönhetően valósult meg, melynek támogatottja a Rakonca Egyesület (Spoločnosť Rakonca) volt.

    A projekt szakmai felelőse Varga Norbert folklórkutató, technikai felelőse Vörös Előd operatőr volt, a megvalósításba bekapcsolódtak a C.A.W. filmműhely további tagjai is. Pályázatunk célja az eddigi néprajzi tevékenységünk során megismert kiemelkedő narratív készséggel rendelkező palócföldi mesemondók, elbeszélők körében történő prózai népköltészet filmes gyűjtése volt. Munkánk első szakaszát egy-egy filmezési nap előkészítése jelentette, amely az adatközlők felkereséséből, valamint a filmes gyűjtés körülményeinek egyeztetéséből állt. A második szakaszt a modern elvárásoknak megfelelő rögzítési forma megvalósítása jelentette. A munka záró szakaszaként a nyersanyag narratívumokra való lebontása, ezek „time kódokkal” való ellátása, illetve ennek alapján a digitális utómunkálatok elvégzése, valamint a nyersanyag DVD formátumba való átírása valósult meg. A projekt további szakaszában az előző évek során történt filmes gyűjtések hasonló igényű feldolgozása, illetve azok digitális utómunkálatainak elvégzése került sorra.

    A három filmezési nap során felvett, többórányi anyagot FHD felbontású kamerával készítettük. Az utómunkálatok egy non-lineáris vágórendszeren zajlottak, az összevágott audiovizuális anyag archív keramikus DVD adathordozón került tárolásra. A munka oroszlánrészét a nyersanyag narratívumokra való lebontása, ezek „time kódokkal” való ellátása, illetve ennek alapján
a digitális nyersanyag DVD formátumba való átírása jelentette.

    Ezen feldolgozás eredménye egy 58 elbeszélést tartalmazó digitális szövegfolklór gyűjtemény, amely öt kiemelkedő elbeszélő egyéniség a prózai nagyepika minden szegmenséből ízelítőt adó anyagát tartalmazza. Legnagyobb számban a mindmáig legelevenebbnek tekinthető hiedelemmondák képviseltetik magukat, de szép számban találunk közöttük népmeséket, helynévmagyarázó-, helyi-, történeti-, vagy betyármondákat, éppúgy, mint egy-egy legendát, vagy igaz történetet. A nyugati palóc települések közül Rimócon, Varsányban és Bussán jártunk, a keleti palócság elbeszélő hagyományát Óbáston, Deresken és Harmacon sikerült rögzítenünk.

Szita András (Varsány) Varsány nemcsak a tárgyi néprajz értekeinek, a faluközösség hagyományos népviseletének megőr-zésében jeleskedik, hanem a szellemi kulturális örökség továbbörökítésében is az élen jár. Itt élt a Görög Veronika által megtalált cigány mesemondó Berki János, tavalyi gyűjtőutunk során a Népművészet Mestere díjjal kitűntetett Bárány Antalné Strehó Margitot kerestük fel, míg az idei év során Szita András előadásában 10 mesét rögzítettünk. A település hagyományőrző csoportjában is aktív szerepet vállaló férfi a régió számos folklórrendezvényén, mesemondó találkozóján lép színpadra, így kameránk előtt is rutinos előadóként mondta el repertoárja legszebb történeteit. Mesekincse javát nógrádsipeki nagyapjától örökölte meg, melyek között egyaránt találunk tündérmeséket, tréfás- és legendameséket, valamint rászedett ördög történetek.
Kiss Rozália (Rimóc) A Nógrád megyei palócság egyik legismertebb településeként számon tartott Rimócon mindmáig számos kiemelkedő népi egyéniség él. Köztük foglal helyet Kiss Rozália is, akit a faluközösség elsősorban viseletkészítőként tart számon, ám elbeszélő hagyományok tekintetében is jelentős ismeretanyaggal bír. Tucatnyi tréfás- és tündérmeséből álló repertoárját családi szóhagyományból ismeri, édesanyja kedvenc meséi közül a Júdó Kudic és a Mónár Betti című meséket tudta a legterjedelmesebben visszaidézni
Rusznyák János (Deresk) Gömör egyik jellegzetes belső kistájának, a Turóc völgyének magyar-szlovák nyelvhatáron fekvő településén él Rusznyák János. Deresk, az egykori fazekas falu, az állattartás, pásztorkodás tekintetében is meghatározó szereppel bírt. Rusznyák János születésétől fogva a faluban él, 12 éves korától pásztorkodik, személyében a gömöri magyar pásztorművészet egyik utolsó képviselőjét tisztelhetjük. Ismeri, és mai napig gyakorolja a tárgyalkotás hagyományát, botjairól és az ostorkészítés tudományáról készségesen mesél a hozzá betérő „városi embereknek”. Narrátori képességei sem elhanyagolhatóak, főként a tréfás történetek, adomák, rátótiádák, legendamesék és eredetmagyarázó apokrifek állnak közel habitusához. Előadásban 26 ilyen történetet sikerült dokumentálnunk.

Kisbenedek Valéria és Medve István (Óbást) A történelmi Nógrád és Gömör-Kishont vármegyék megyehatárán húzódik meg Palócföld egyik sajátos kistája Medvesalja, mely a közelmúltig a hagyományos népi kultúra számos archaikus elemét őrizte meg. A vidék szóbeliségében meghatározó szerepet tölt be a Medves északi nyúlványát alkotó Pogányvár mondaköre, melynek klasszikus darabjait Medve Istvántól rögzítettük. További kedvenc történetei a vidéken tevékenykedő betyárokhoz (Szokoly Pista), gyógyítókhoz (Csenyi Feri) fűződnek, illetve a tréfás mesék világába vezetnek el. A tőszomszédságában lakó Kisbenedek Valéria elsősorban a vallási hagyományok és népmesék ismerője, tőle állát- és tréfás meséket hallhattunk.
Az előző évek során történt filmes gyűjtések digitális utómunkálatai keretein belül két régebben filmezett elbeszélőnk anyagának rendezése valósult meg. A bussai Pisák Pál meglehetősen gazdag repertoárja a helyi mondahagyomány minden szegmensét érinti, mit több néhány tündér- és legendamesével is kiegészül. A dél-gömöri magyar anyanyelvű cigányság egyik utolsó mesemondója a Harmacon élő Bari Kálmán „Tojo”, akitől három terjedelmes mesét rögzítettünk. A két elbeszélőtől összességében 6 mese és 26 népmonda került feldolgozásra.

Munkánk a Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum filmtárának bővítésén kívül a modern elvárásoknak megfelelő digitális rögzítési forma okán a gyűjtött anyag további közművelődési és oktatási felhasználhatóságát is magában hordozza, s megfelelő alapanyagot nyújt DVD jellegű módszertani segédanyagok létrehozásához. Célkitűzéseink megvalósításának lehetőségéért ezúton is köszönetet mondunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, hiszen az általuk nyújtott anyagi támogatás hathatósan hozzájárult e projekt sikeres kimeneteléhez.